" ...Aki járja a hágcsót a huzatos létben, nyeresége lesz,
ha jobbjával kapaszkodva baljában másokat emelni
marad erő, lába pedig senkit nem taszít lejjebb. "
(Jákob lajtorjája)         

• SZENT MÁRTON NAPI KARNEVÁL-2005 (program leírása az oldal alján)
  
  LINKEK:
• Meghívó - "Húsvétváró Ibafán"
• 2006. évi programtervezet
• 2007. évi programtervezet

Rövid bemutatkozás: 

Az Egyesület 2004. augusztus 9.-én alakult Almamellék, Csebény, Horváthertelend, Ibafa települések                 partnerségével, Faragó Magdolna térségfejlesztési menedzser kezdeményezésére.                                                                     2004. novemberben tagként csatlakozott Boldogasszonyfa Önkormányzata , majd 2005. júniusában a budapesti székhelyű, Almamellék-Szentmártonpuszta telephelyű Premier Travel Utazási Rt., 2006-ban az  almáskeresztúri         JOHE ALAPÍTVÁNY - GALÉRIÁK ÉS FESTŐISKOLA , az almamelléki Cigány Kisebbségi Önkormányzat , Szágy 
település,  majd 2007-ben  Szentlászló település és több civil személy is tagja lett az Egyesületnek.

Jelenleg a helyi vállalkozókkal, őstermelőkkel, természetes személyekkel együtt az Egyesületnek 22 tagja van.

Az Egyesület székhelye Csebény, a koordinációs központ és az adminisztratív ügyintézés helye Pécs.
Az Egyesület alaptevékenysége komplex vidékfejlesztés.

Elnök Dr.Bogenfürst Ferenc (a Kaposvári Egyetem Állattudományi Karának tanára ,

                                                       a boldogasszonyfai ANABEST Kft. ügyvezető igazgatója).

Elnökhelyettesek Biswurm Sándor polgármester (Csebény) és  Zima István polgármester (Szágy).

Titkár, állandó megbízott képviselő Faragó Magdolna projektmenedzser-alapítótag,

titkárhelyettes Szubotics Miklósné az Almamelléki Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke.

Tiszteletbeli tagunk - az alapításunkat is aktívan segítő - Dr.Takács József docens, az MTA baranyai             idegenforgalmi csoportjának létrehozója.

Előzmény:
Faragó Magdolna, mint projektmenedzser, 2004. júniusában " Sziget-Zselic-Vár" néven "Leader-munkacsoport" létrehozását indította el. A "LEADER-féle" uniós program országos felkészítését 2004. évről 2005-re átütemezték,
így a csoport vidékfejlesztő tevékenységét saját erőből, a meglévő adottságok felhasználásával egyesületi formában kezdte el.

Eddig elért eredmények:

• térségfejlesztést támogató ismertető, kapcsolatfelvételt segítő összejövetelek szervezése

• hagyományteremtő, települések partnerségén alapuló rendezvénysorozatok beindítása, s ezen keresztül               az érintett lakosság közösségi életének formálása, erősítése /ünnepváró összejövetelek, gyermeknap,                       egészség - életmód táborok/
• regionális kapcsolatfelvétel halmozottan hátrányos alföldi településekkel
• két gyermek "virtuális" örökbefogadása
• pályázatok készítése az Egyesület közreműködésével, a tagtelepülések koordinált fejlesztése
• rendezvényeinket, jótékonysági összejöveteleinket magyar vállalkozók szponzorálják
• az Egyesület közreműködött egy szentlőrinci, nők helyzetét segítő, kulturális értékeket ápoló kör
  létrehozásában, programjainak szervezésében

Támogatóink:

1. Baranya Megye Önkormányzata
2. Ezerszínű Baranya Turisztikai Információs és Szolgáltató Kht.
3. Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara
4. Baranya Megyei Területi Agrárkamara
5. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
6. FVM Baranya Megyei Földművelésügyi Hivatal
7. Nyugdíjasok Egyesülete, Pécs
8. Szigetvár Város Önkormányzata

"Cél":

"A GÖMB" (Demjén Ferenc - Sztankay István)

Kezdetben volt egy nagy korong,
lent a Föld lapos, s fent a csillagok.

Alattunk lent az ördögök,
felettünk fent az angyalok.

Így játszadoztak az emberek,
éltek és álmodtak, mi mást lehet?!

De néhány kíváncsi ezek felett
valami újat keresgetett.

Mert nem hitte el, hogy nem lehet,
a korong széléig merészkedett.

Hátukon egy-egy nagy hátizsák,
s csak gyűlt bele lassan az igazság,
mely súly alatt a korong szélei
elkezdtek lassan gömbbé hajlani.

Így egy helyre került a sok kíváncsi,
most együtt kell valami jót csinálni!

S mert az angyalok fáztak az űrben fent,
az ördögök unták a pokolban lent,
hát összegyűltünk a felszínen,
hisz békésen elférhetnénk ennyien!

Pécs, 2005. október 26. Faragó Magdolna/titkár

Linkek:  www.almachips.hu , www.pbkik.hu , www.dunantulinaplo.hu, www.premiertravel.hu ,                                                                  www.mecsekerdo.hu, www.boldogasszonyfa.hu

 

Ibafa-Horváthertelend-Csebény-Szágy-Almamellék-Szentlászló-Boldogasszonyfa-Terecseny bemutatása:

A települések a Dél-Zselic csodálatos természeti környezetében találhatók meg. A 250-300 m magas dombok
és mélyebb völgyek, a dimbes-dombos erdőkkel borította táj, minden évszakban festői szépségű látványt tár az      idelátogatók elé.

A következőkben szeretném bemutatni a Zselici tájegység egy-egy gyöngyszemét, melyek Baranya                                 Észak-nyugati részén a 67-es főútvonal mellett, vagy attól kissé keletre helyezkednek el. A néhány településből                álló mikro-térség hűen tükrözi a Baranyára jellemző aprófalvas településszerkezetet és a zsáktelepüléseket.

Érdemes ellátogatni és néhány napot ezen a vidéken eltölteni.

A turizmus most bontogatja szárnyait, építése a helyi kultúrára, hagyományokra, építészeti értékekre és a természet              adta lehetőségekre, felfűzve rá a mai kor ötleteit, lehetőségeit.

Most pedig induljunk el és járjuk végig képzeletben a leírás segítségével ezt a vidéket.

Utunkat kezdjük Ibafával , mely apró zsáktelepülés, lakóinak száma              240 fő. Ibafa legfőbb vonzereje a Zselici dombok festői nyugalma,                   az erdők  zöldje, a rendkívül jó levegő.Községként a középkortól jelenik               meg.  A török hódoltságot követő időben puszta volt, a XVIII. Század                     derekától horvát családokkal népesül be. Később német és magyar
családok költöztek ide. Templomát 1865-ben szentelték fel a 
Szentháromság tiszteletére. Az ibafai papi pipáról szinte mindenki                       ismeri Magyarországon a település nevét, melyről egy dalocska is 
született. Az ibafai papok az 1860-as évektől kezdték el gyűjteni a 
pipákat. Ma az ibafai múzeumban több mint 200 féle pipát és                                dohányzási kelléket csodálhatunk meg.

 

 

                                                                                                                     A gyalogtúrákat kedvelők számára kivételes élményt ad az erdei utakon keresztül megközelíthető                     almáskeresztúri "JOHE" Galériák és Festőiskola.
A házigazda segítségével sajátkészítésű, kézzel festett képekkel térhet haza a látogató. 

 

 Ibafához tartozik a közeli, korábban elnéptelenedett Gyűrűfű.                                Érdekessége, hogy az 1990-es évektől új családok költöztek a                              településre, és ökológiai mintafalut hoztak létre. Hátizsákos és                            autós, kerékpáros és lovastúrázók számára egyaránt kitűnő                                  kirándulóhely. A falun több turistaút is átvezet.

 

  

Utunkat tovább folytatva észak felé kell haladnunk, hogy elérjük Horváthertelendet , mely szintén mindössze 100 fős                     zsáktelepülés. A község egy apró zsáktelepülése a Zselicnek,                      innét út szintén csak visszafelé vezet. Jellegzetes falusias házsorai                    közül talán csak sudár katolikus temploma vonja magára az                                 idelátogatók  tekintetét. A középkorban már lakott helyként említik, feltételezhetően akkor még a Horvát előnév nélkül. A török uralom                        alatt teljesen elnéptelenedett, majd 1756 után népesült be horvát, 
magyar és egy-két német ajkú családdal. Kivételes látnivaló a 
nemrég megnyílott Népiskola , amely a templomban található.

 

 

A településről visszafelé indulva és nyugat felé kanyarodva vezet                       az út Csebény településre, mely fejlődő település, tiszta és                   gondozott környezete vonzza a turistákat és kirándulókat. Először                         a XV. Század elején említik Csebényt, 1771-ben néhány szénégető           német család él itt, majd később német telepesek érkeznek.                              A német származású lakosság nagy részét 1945-ben kitelepítik.                        A páratlan szépségű táj, tiszta ózondús levegője a csendre és                              nyugalomra vágyóknak ideális hely. Érinti a falut a kék-túra útvonal is. Érdemes megtekinteni a főtéren álló Szent Vendel szobrot, aki a falu védőszentje. adottságaiból eredően a dimbes-dombos tájat ma is                      legelőként használják, említést érdemel a birkatartás.

 

Egy kis kitérővel jó megpihenni a vadregényes sétával megközelíthető (kb. 5 km-re lévő)                                                  virágos-patakos, vendégszerető  Szágyon.

Megnyugvó lélekkel és érezve a tiszta levegő csodálatos hatását         visszafelé indulunk a kanyargós úton, és nyugat felé vesszük az irányt.               Közben elhaladunk a következő uticélunkhoz, Almamellékhez tartozó                  Hotel Tomega Vitál Kastélyszálló mellett, mely egész évben fogadja az idelátogatókat.

 

 

 

 

Almamelléken  a táj szépsége és a csodálatos környezet adják a hátteret az erdei iskolához, a kisvasúthoz                        és a vasútmúzeumhoz. A falu neve arra utal, hogy az Almáspatak mentén fekszik.                                                                            Első írásos említése az un. "Szentegyedi Határjárás"-ként ismert okmányban található és valószínűleg a                 település még a Szent István előtti ország-szervezés keretébe illik, mint "vátyi székely ispánság".
A községbe délszlávok, majd az 1700-as évek végén német telepesek érkeztek. A településhez tartozó                        Lukafán közel egy évszázadig a német telepeseknek köszönhetően üveghuta működött.
Az erdei kisvasútat Báró Biedermann Rezső 1901-ben építette,
mint gazdasági vasút. Máig menetrend szerint közlekedik                  Almamellék és a hozzá tartozó Sasrét között, de igény szerint         különvonatként is utazhatunk vele.

Sasréten található a szintén Biedermann bárók által épített           vadászkastély és erdei iskola.                                                                      Nevezetes még Sasréten a védett ősbükkös.
Szállást, étkezést kaphatunk magánháznál, vadászlakban,            diákotthonban vagy akár kastélyszállóban. A községben                                   Német Kisebbségi Önkormányzat működik, igyekszik ápolni                               a "sváb" hagyományokat.

 

Utunkat tovább folytatva a 67-es főút felé vesszük az irányt és elérjük Szentlászló települést, mely a térség                               legnagyobb központi települése, 900 fős lakosságával. Az idelátogatónak feltűnik az ápolt, virágos falukép.                           A település ősi lakott hely, első említése 1237-ből való. A község neve a falu templomának védőszentjére,                               Szent László magyar királyra utal. Köztéri bronzszobra a millecentenáriumi rendezvénysorozat keretében került                       átadásra. A török uralom alatt teljesen elnéptelenedett település a későbbiekben magyar és horvát, a XVII. Század folyamán, pedig jelentős számú német telepessel gyarapodott.
Ebből adódóan ma is német ajkú település, annak ellenére, hogy a kitelepítés 1946-ban a község német ajkú    lakosságát is érintette.
A templom mellett érdemes meglátogatni a nemrég átadott tájházat. A kézműves hagyományok ápolása nagy         szerepet játszik a község életében, igény szerint kézműves bemutató foglalkozásokon lehet részt venni, nyaranta 
kézműves tábort rendeznek. A községben gyógyszertár, posta, benzinkút, több bolt, presszó és takarékszövetkezeti
fiók működik. A településen Német Kisebbségi Önkormányzat működik és a hagyományok ápolásával igyekszik                   színessé tenni a település életét.

 

Észak felé haladva elhagyjuk Szentlászlót és Boldogasszonyfára        érkezünk. A gyönyörű természeti adottság, a rendezett falukép mellett                a helybeliek vendégszeretete és hagyományőrző lelkülete ragadja meg             az ideérkezőt.  A falu első írásos említése 1258-ban Ormánd néven                    szerepel, a XVIII. Század első felétől hívják Boldogasszonyfának. A török             alatt a lakosság igen megcsappant. Az első német telepesek 1746-ban            érkeztek, akiket szlávok és magyarok is követtek. A német ajkú lakos-                 ságot 1945-ben  kitelepítették. A településen érdemes megtekinteni a                római katolikus templomot, és Hoffer János népi fafaragó emlék-                    kiállítását. A temetőben nyugszik Fornszek Sándor a Magyar                                  Szabadságharc törhetetlen bajnoka. Szállás és étkezési lehetőség magánháznál, kempingben, panzióban, apartman házban és a 67-es Vendéglőben lehetséges. Programlehetőségek: horgászat , lovaglás , természetjárás, vadászat, körutazás hintóval, kisvasúttal,
tájház-emlékház-faluház-múzeum látogatás , program- és rendezvényszervezés.

Tovább haladva észak felé elérjük még Boldogasszonyfa két                                 résztelepülését, Antalszállást és Terecsenyt.
Terecseny egy völgybe épült, erdőkkel körülvett kicsi falu, ahol az 
ingatlanok java részét külföldiek vásárolták meg.
Ebben a csodálatos környezetben található az önkormányzat által
üzemeltetett 40 férőhelyes Túrista-ház, mely főleg diákok kedvenc kirándulóhelye. A településen Német Kisebbségi Önkormányzat                          működik, feladatának tekinti a régi "sváb" hagyományok                                        felkutatását, megőrzését és újraélesztését.

 

 

             Ezzel utunk végére értünk, mellyel remélem sikerült egy kis ízelítőt adni, és felkelteni az érdeklődést a                           Zselic egy kis  darabkája iránt. Látogassanak el hozzánk, hogy személyesen ismerjék meg e szép vidék                          kincseit, gyöngyszemeit !

Kapcsolattartó: Faragó Magdolna (HU-7625 PÉCS, SZŐLŐ U. 44.)

Tel/Fax;+36/72/323-253 ; mb.: +36/30/560-3784 ;

E-mail: zselicvar.fm@gmail.com , fama2@mailbox.hu

 

Egyik rendezvényünk programja: